papír kivágók   papír épület kivágók
vasúti épületmakettek
papírmakettek
 
 

hírek, kezdőlap

makettek

rendelés

galéria

cikkek, leírások

bemutatkozás

elérhetőség

 
 

látogatók
száma:

 
 

CIKKEK, LEÍRÁSOK > HÉV TÖRTÉNETI ÁTEKINTÉS

2013. 11. 14.

Rövid történeti áttekintés a MÁV HÉV típustervek kialakulásáról.

A helyiérdekű vasút (röviden HÉV) francia eredetű kifejezés; olyan vasutat jelöl, amelynek megépítéséhez egy térség, régió érdeke, s nem országos érdek fűződik. A magyar "HÉV" szó eredetileg az 1880 után alakult helyiérdekű vasúttársaságok állandó rövidítése volt. A helyiérdekű vasutak olyan területeken épültek ki, amelyeket a távolsági összeköttetést megvalósító fővonalak elkerültek, azonban a helyi igények kiszolgálása céljából megérte a vasútépítés.

Magyarországon a MÁV megalakulása előtt több nagy állami és számtalan kis magán vasúttársaság (pl. Magyar Középponti Vasút, Déli Vasút, Tiszavidéki Vasút, Első Erdélyi Vasút stb.) működött. Ezeknek a társaságoknak hatalmas építészeti feladatot jelentett a rengeteg vasútüzemi épület, köztük a vasútállomások felépítése. Az építkezések, és főleg a tervezési idő lerövidítésére (és természetesen a költségek csökkentésére) úgynevezett típusterveket hoztak létre.

Bethlenháza-Klicsova (Románia) állomás harmadosztályú felvételi épülete egy 1901-ből származó fotón   Martély állomás eredeti állapotban megőrzött
Bethlenháza-Klicsova (Románia) állomás harmadosztályú felvételi épülete egy 1901-ből származó fotón
(forrás: Schoch Frigyes, Fortepan archívum, www.fortepan.hu)
  Martély állomás eredeti állapotban megőrzött
negyedosztályú épülete (forrás: Wikipedia)

Az épületeket ezen tervek szerint építették fel (ezeket típusépületeknek is nevezik), ezért találhatók egyes vasútvonalak mentén szinte egyforma, vagy nagyon hasonló állomásépületek. A különböző vasúttársaságok különböző típusterveket dolgoztak ki maguknak, amik magukon hordozzák a saját stílusjegyeiket. A felmerült igényeknek megfelelően a terveket időnként felújították, módosították. A típustervek csak iránymutatásként szolgáltak, azoktól sok esetben eltértek, a helyi adottságokhoz, illetve forgalmi igényekhez igazodva.

Mindegyik vasúttársaság típusterv sorozatára jellemző volt, hogy az épületeket osztály fokozatokba sorolták. Az első osztályú épületek voltak a legnagyobbak, és a másod, harmad… stb. osztályú épületek egyre kisebbek voltak. Az állomás tervezett forgalmához igazodva választották ki a megfelelő osztályú épületet.

A típusépületekből szerencsére elég sok fennmaradt (sok az elszakított országrészekben található), és egy részük még eredeti, felújított állapotban. Éppen ezért egy vasútvonalon utazva, az állomásépületeket megfigyelve kitalálható a vasútvonalat építő vasúttársaság és az építés kora is behatárolható. A későbbi felújítások során sajnos sok épületet olyan mértékben átalakítottak (legtöbbször az esztétikus megjelenés rovására, teljesen levert vagy leegyszerűsített homlokzati díszekkel, lapostetősre alakítva stb.), hogy azokra már nem, vagy nehezen lehet ráismerni.

1867-ben csődbe jutott a Magyar Északi vasúttársaság. Az állam 1868. július 1-jén felvásárolta a társaságot. 1869. október 31-én a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium rendeletére a létrejött állami vasúttársaság neve Magyar Királyi Államvasutak (MÁV) lett. A MÁV a Déli Vasút tervsorozatából kiindulva elkészítette a saját típusterveit. Külön tervsorozat készült a fővonalakra és a mellékvonalakra.

Az 1880. évi XXXI., és az azt módosító 1888. évi IV. törvény a HÉV-ek számára egyszerűsített vasútüzemet és ezáltal olcsóbb építkezést tett lehetővé. Ennek következtében fellendült a vasútépítés. A HÉV épületek tervei 1892-ben készültek el az államvasút magasépítési osztályán. A kiindulási alapként az 1880 és 1883-ban kidolgozott fővonalakra szánt tervek szolgáltak. Az ottani bevált elrendezést megtartották, csak a helyiségek méretét csökkentették. Az I. osztályú HÉV épület alaprajza szinte teljesen megegyezett a II. osztályú fővonali épülettel. Az épületek külsőleg jobb arányokkal rendelkeztek, mint a fővonali épületek. Jelentős különbség, hogy a helyiérdekű vasutakra szánt épületek nem rendelkeztek a vasút felőli oldalon fedett verandával. A tervek tartalmaztak oldalsó, nyitott, fa veranda várót, de ezek ritkán épültek meg.

A HÉV állomásépületek osztályfokozatainak egymáshoz viszonyítása
 

 

A HÉV állomásépületek osztályfokozatainak egymáshoz viszonyítása (utca felől tekintve). Legfelül az elsőosztályú felvételi épület, legalul a negyedosztályú.

A vakolat általában két variációban készült: az egyik a teljesen vakolt, homlokzati díszítőkövekkel és párkányokkal gazdagon díszített, ill. a másik a részben vakolt, téglaarchitektúrával díszített. Az is előfordult, hogy a frekventáltabb állomásokat (pl. a népszerű üdülőhelyeken) gazdagabb díszítéssel, igényesebb ácsmunkákkal húzták fel. A későbbi forgalomnövekedésre gondolva a tervek úgy voltak megalkotva, hogy az osztályok között átjárhatóság volt. Ez az jelenti, hogy például a III. osztályú épületet egy oldalszárnnyal bővítve azt II. osztályúvá lehetett alakítani.

Sellye Állomás másodosztályú felvételi épülete a vasút...   ... és az utca felől. (2013. június)
Sellye Állomás másodosztályú felvételi épülete a vasút...   ... és az utca felől. (2013. június)

A HÉV törvény előírta, hogy a típusterveket magánkézben lévő helyiérdekű vasutak is kötelesek használni (gondolva az esetleges későbbi állami kézbe kerülésre). A típusterv tartalmazta a következő vasútüzemi épületek terveit is: állatrakodó, árnyékszék, gabonaszín, hídmérleg, kút, őrház, raktár, stb. A szabvány a berendezési tárgyakra is kiterjedt és előírta azt is, hogy az állomás elé három gesztenyefát kell ültetni. Ezek a fák sok helyen még megvannak, vagy akár túl is élték az állomást.

E tervsorozat jellegzetes épülete a III. osztályú, valószínűleg ebből a fajtából épült a legtöbb az országban (Karád, Nagyharsány, Romhány, Sumony, Szügy, Tószeg stb.). Az utcáról belépve közvetlenül a harmadosztályú váróterembe jutott az utazó, innen nyílt az I-II. osztályú váróterem és a vasútforgalmi helyiség. Az emeleten az állomásfőnök kétszobás lakása volt.

Sumony állomás harmadosztályú felvételi épülete   Nagyharsány állomás harmadosztályú felvételi épülete
Sumony állomás harmadosztályú felvételi épülete. Jelenleg már csak megállóhelyként üzemel. A fotó 2013-ban készült  

Nagyharsány állomás harmadosztályú felvételi épülete. Az épület színe kifakult, a homlokzatot parabolaantennák csúfítják. Forgalom már nincs a vonalon. Az emeletet lakják. (2013. szeptember)

Az 1910-es évektől épült épületeknek a vasút fele néző emeleti homlokzatán a korábbi három helyett négy ablakot építettek be (pl. Palotabozsok állomás). Az első világháborútól a mellékvonalak építése jelentősen visszaesett.

Forrás: Kubinszky Mihály: Régi magyar vasútállomások, Corvina Kiadó, 1983,
www.vasutallomasok.hu, www.wikipedia.hu

 

 

 

Viszonteladók:

Minibox modell webáruház

Miniversum

vasutmodell.com

BYGMODELL Vasútmodellezési Szaküzlet Szombathely

MÁV Nosztalgia ajándékbolt

Pörbölyi Ökoturisztikai Központ

Partnerek:

légi fotózás Pécs
Légi fotózás Pécs

Autó Modell Szalon & Webáruház

„A PÉCSI GYORS" Vasútmodellező klub

Esztergomi Vasútmodellező Klub

Kedvenc oldalak:

Magyarország vasútállomásai és megállóhelyei
Magyarország vasútállomásai és megállóhelyei

egyedi dísztégla készítés
Egyedi dísztégla készítés